Versenyképes-e a társadalmi hozzáférés?

Első bejegyzésünkkel egyben egy tematikus blokkot is elindítunk. Ez pedig a versenyképesség és a társadalmi hozzáférés. Kíváncsiak vagyunk, hogy ez a két fogalom mind a különböző elméleti megközelítések, mind a gyakorlati – akár szakpolitikai, akár mindennapi – alkalmazások terén hogyan szembesül, konfrontálódik vagy harmonizál egymással. Mi jut eszünkbe erről a két fogalomról, milyen kérdéseket teszünk fel magunknak és másoknak, miközben a mi látásunk is bővül, változik és változásra hív. Szóval gyertek, olvassatok, vitatkozzatok, osszátok meg gondolataitokat, észrevételeiteket!

Elsőként a közszolgáltatásokkal kapcsolatos törvénymódosítási javaslatokról, illetve az ezeket kezdeményező új, versenyképességgel foglalkozó testületről adunk hírt.

Március végén megalakult a Nemzeti Versenyképességi Tanács. A tanács deklarált célja az ország versenyképességének erősítése, benne az állami szolgáltatások javítása. Máris helyben vagyunk, tehát a közszolgáltatások, így a társadalmi hozzáférés számára sem érdektelen e téma.

A tanács tagjainak névsorával nem bíbelődnék. Egyelőre annyi a meglátásom, hogy szívesen látnám erősebb képviseletét a kis- és középvállalati szektornak, illetve világosabban megjeleníteném a közszolgáltatások lakossági, társadalmi hozzáférésével foglalkozó érdekvédelmi, tanácsadói oldalt.

A tanács első javaslatain alapuló törvénymódosításokat a húsvét előtti szerdán terjesztett be a kormány nevében Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A dokumentumban szereplő intézkedések célja, hogy felgyorsuljanak a közmű-csatlakozások az ország versenyképességének javítása érdekében. Nézzük meg azokat a részeket, melyeket első körben relevánsnak érzünk a társadalmi hozzáférés szempontjából:

A földgázelosztásról szóló tőrvény változásai: A földgázelosztónak 15 napról 5 napra csökken a felülvizsgálati határideje a kivitelezés előtti csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét illetően. Ha a kiviteli tervet alkalmatlannak minősítik, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a további műszaki-biztonsági hatósági eljárás díjmentes. Így a lakossági fogyasztókra háruló díjterhek csökkennek, miközben reméljük, hogy a gyorsított hatósági eljárások nem hatnak az ellátás minőségi csorbulásához, csökkenéséhez.

földgáz

Bevezetésre került a legkisebb költség elve is a külön díj ellenében végzett szolgáltatások díjában, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy ne “szálljanak el” a költségek, érvényesüljön a megfizethetőség elve, miközben szintúgy reménykedünk a minőségi szolgáltatás kialakításának számunkra fontos elvének szem előtt tartásában. Továbbá említésre kerül, hogy a földgáz szektorban a kivitelezési munkát a bejelentett és jogosult gázszerelők nyilvántartásában szereplő gázszerelők közül a fogyasztó által kiválasztott vállalkozó végzi.

További, a díjelengedéshez kapcsolódó intézkedések a javaslatban:

“Mindenféle díj és költség alól mentes lesz a legfeljebb 4 m3/óra névleges teljesítményű fogyasztásmérő beszerelése.

Mentes a csatlakozási díj és minden kapcsolódó költség alól a legfeljebb 16 A névleges teljesítményű fogyasztásmérő beszerelése.

Semmilyen díjat és költséget nem kell fizetni a víziközmű-hálózatba és a szennyvízhálózatba való bekötéskor a legfeljebb 32 mm átmérőjű vezeték esetében.”

Az eddigi energetikai tárgyú jogi szövegekben a minimális nevezett határérték az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó, 20 m3/h-át nem meghaladó kapacitású fogyasztásmérőkkel rendelkező fogyasztóknál jelent meg. Továbbá a hatósági árszabályozásban az évente elfogyasztott gáz mennyiségéhez és nem a mérők névleges teljesítményéhez viszonyítanak. Kérdés, hogy így ez az intézkedés nem csak névleges, adminisztratív-e, és ha létezik-e ilyen kis felhasználással rendelkező fogyasztó, illetve ha igen, ez az új határ nem hat-e kontraproduktívan a legszegényebb társadalmi rétegek számára biztosított mennyiségi alapszükségletek biztosítása területén.

A 16 Amper névleges teljesítményű fogyasztásmérű beszerelésének díjmentessége előremutató abból a szempontból, hogy ezt a mérőt szintén többnyire az alacsonyabb fogyasztású háztartásokban alkalmazzák. Emellett viszont az egyenlő társadalmi hozzáférés szempontjából fontos vita tárgyát képezhetné ennek a határértéknek a fenntartásának a kérdése, mivel “többnyire a 16 amperes mérő nem teszi lehetővé, hogy egyszerre üzemeljen például a mosógép, a számítógép és a mikrohullámú sütő.”

Ha a versenyképességet nézzük, kérdés, hogy ezek az intézkedések a valódi vagy csak az adminisztratív, bizonyos pontrendszerek alapján kipipált rubrikák általi papírforma szerinti versenyképességet növelik-e. Illetve kérdés, hogy milyen versenyképességnek akarunk megfelelni, milyen keretrendszerekben érdemes egyáltalán gondolkoznunk versenyképesség terén, ha a környezeti javak és közszolgáltatások egyenlő társadalmi hozzáférése van a zászlónkra írva. De erről majd későbbi bejegyzéseinkben bővebben.

 

Kapcsolódó cikkek:

portfolio.hu: Megérkeztek az első versenyképességi lépések!

index.hu: Rezsit és bürokráciát csökkentenek a közműcsatlakozásoknál

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s