Néhány gondolat a magyarországi csapvízhelyzet mikro-műanyag szennyezettségéről

A hónap elején jelent meg egy átfogó kutatás arról, hogy mikro-műanyagokkal szennyezett a csapvíz a világ minden táján, mely sajtóvisszhangja végigsöpört a glóbuszon. De mi is az a mikro-műanyag? Miért van a csapvízben? S vajon mi a helyzet itthon ezen a téren?

mikroplaszt
A mikro-műanyagok a minket körülvevő műanyagok porladásából keletkeznek. A műanyagok nagyrésze nem lebomlik, hanem szétporlad, amely aztán az élővizekben is előbb-utóbb megjelenik. Az egyik legnagyobb mikro-műanyag kibocsátók éppen a szennyvíztisztítók, mert a szintetikus anyagokat tartalmazó ruhák minden egyes mosás során mikro-műanyag részecskék ezreit bocsátják ki, de a fogkrémek is jelentős mikro-műanyag források, amelyek a mindennapi háztartási vízhasználat által a szennyvízcsatorna rendszeren keresztül eljutnak a szennyvíztisztító telepekig, ahol a mikor-műanyag szennyezésen felül, egyéb például gyógyszer származékokkal együtt a rendszer végén kifolyó tisztított vízzel távoznak ebből a szempontból tisztítatlanul. Ezek a “tisztított” vizek pedig részben-egészben újra visszakerülnek csapjainkba, vizespoharainkba, ivóvizünkbe.
Az már régóta köztudott vízügyi szakmai berkekben, hogy a szennyvíztisztító rendszereken számos szennyező anyag szimplán átfolyik- ilyenek a mikro-szennyezők is, mint például a koffein, bár csak az utóbbi években lett divatos a mikro-szennyezők vizsgálata ezekben a rendszerekben. A szennyvíz tisztító rendszerek a “hagyományos” szennyeződések kiszűrését előíró jogszabályoknak megfelelő tisztítási célokra lettek optimalizálva. Ezek a rendszerek alapvetően három tisztítási fokozatot valósítanak meg- a nagy darabos szennyeződések kiszűrését, mint az első-fokozat; a biológiailag és kémiailag hozzáférhető szén (BOI5, KOI), mint második fokozat; és a tápanyag eltávolítás – a nitrogén és a foszfor formák -, mint a harmadik fokozat. Eddig a mikro-szennyezők megfogása nem volt sem üzemeltetői, sem hatóságilag előírt cél. Az elmúlt években – a fokozódó kutatásoknak, vizsgálatoknak köszönhetően – egyre több ország kezdett el valamiféleképpen reagálni a mikro-szennyezési formák “felfedezéseire” természetes és ívóvizeinkben. Azonban – mivel még nem alakult ki egy, a szakma és a jogalkotók által is egységesen elfogadott viszonyulás, kezelési mód, jogszabályi háttér ezen “új” szennyeződések orvoslására – országonként erősen változó hogyan viszonyulnak, mekkora mértékű és minőségű kockázatnak értékelik az aprónak azonban nem mondható kérdéskört. Az egyik véglet Svájc, aki az összes szennyvíztisztítóját fel kívánja szerelni olyan technológiával, ami a mikroszennyezőket kiszűri. Németország a fokozott monitorozásukat írta elő. Ausztria azonban úgy értékelte, hogy számukra nem jelentenek veszélyforrást ezen mikro-szennyeződések, ami többek között azért is sajnálatos, hiszen ők az egyik legnagyobb vízadónk – felszíni vízbázisunk jelentős mértékben ausztriai forrású vagy áthalad Ausztrián – vagyis a ki nem szűrt szennyeződések azon nyomban folynak tovább hozzánk a Dunában, Murában és egyéb Ausztria eredetű folyóvízeinkben, de a szlovák érintettség is jelentős lehet.
A magyarországi vezetékes ívóvíz mikro-műanyag szennyezettség hazai hiteles és publikus mérési eredményeivel egyelőre még nem rendelkezünk, bár év elejétől már megindult az ezirányú felmérési mozgolódások. Azonban ha a szennyezőforrás irányából közelítjük meg a kérdést, nagy vonalakban így is következtethetünk az itthoni helyzetre. Az elmúlt hetek híradásaiból kitűnik, hogy a mikro-műanyagok nem meglepő módon jelen vannak a hazai élővizeinkben is.
A kérdés tehát az, hogy a települési vízellátó rendszereink vízadói találkozhatnak-e mikro-műanyagokkal szennyezett vizekkel. Sajnos a felszíni vízkivétel esetén – lévén hogy ezek forrásai a hazai felszíni élővizek, melyek jelentős részben a határokon átlépő vízgyűjtő területek előzőleg ebből a szempontból nem tisztított /Ausztria, Szlovákia, továbbá Ukrajna és Románia/, kisebb részben a hazai “hiányos” szennyvíztisztítás révén mikroszennyezve visszakerülő vízkészlete – mindenképp kerülnek az ívóvizünkbe mikro-szennyeződések, így mikro-műanyagok is. Mikroszennyeződésekkel érintett terület lehet például a Balaton környékének ivóvízellátása a nyári időszakban, amikor a karsztvíz forrást kipótolják felszíni vízkivétellel csúcsvízigény esetén, bár a Balaton csak a Zalán keresztül terhelődik tisztított szennyvízzel; vagy Szolnok és környéke, ahol teljes egészében a Tiszából nyerik a nyers vizet.
Budapesten is van felszíni vízkivételi mű, az azonban üzemen kívül van, csak az üzembiztonság fokozása miatt van tartalékba helyezve, ami nem az aktuális szennyezettség mértékét, hanem a veszélyeztetettséget növeli a mikro-szennyezők terén. Azonban Budapest vízellátásáért a Duna-menti partiszűrésű kutak felelnek, amelyek víze a Dunából érkezik, így Budapest esetén még jobban valószínűsíthető a mikro-műanyag szennyezettség, illetve az ország minden olyan területén, ahol partiszűrésű kutakat használnak.

Partiszűrésű vízbásiaink

partiszűrés_mo
Forrás: VKI

A karsztvizekre épülő vízbázisok esetén is lehetséges a mikro-műanyag szennyezettség, azonban ezen a területeken a karsztvíz tisztaságának védelme érdekében szigorú szabályozás van érvényben hazánkban, így ezeken a területeken a mikro-műanyagok nagyobb mennyiségű jelenléte nem valószínűsíthető, bár ha kisebb mértékben is, de előfordulhat ennek a szennyezés típusnak a jelenléte, főként a nyílt karsztvízeknél. A karsztvíz a felszín alatti vizeknek azon típusa, amely a talaj karsztosodott kőzetrétegei között helyezkedik el. Két fő típusát különböztetjük meg. Nyílt karsztvíz esetében a csapadék és a felszíni vizek közvetlen kapcsolatban vannak karsztvízzel a köztük lévő vízáteresztő közetrétegek miatt, ezeken keresztül táplálva a karsztvíz bázist, mivel a karsztvizet fedő kőzetrétegek nem vízzáróak, azaz átengedik a felszíni és csapadékvizeket. Fedett karsztvíz esetében a fedő kőzetek vízzáró jellegüknél fogva meggátolják a csapadék, a felszíni vizek karsztvíz bázisba történő bejutását.
A karsztvizekre épülő ivóvízellátás leginkább a Közép-dunántúli régióra jellemző a Bakony ívóvízellátásra is erősen használt, jelentős területet lefedő és mennyiségileg is számottevő karsztvíz kincse miatt. A Bakony, illetve a Balaton-északi partjának településeit elsősorban a Bakony karsztrendszerében megtalálható felszínalatti vízből látják el. Azonban a karsztvízet viszonylag könnyen szennyeződés értheti a felszínről a beszivárgó csapadékvizekkel, különösen a fedettlen karszt területeken, nyílt karsztvíz esetén.

Karsztvízeink

karsztvíz_mo
Forrás: VKI

Az ország többi területe a föld alatt mélyen elterülő vízadó rétegekre támaszkodik, ott a mikro-műanyagok csak a technológiából szennyezhetik az ívóvizet, ennek mértéke azonban valószínűleg elenyésző. E szennyeződés típus szempontjából való régiós érintettség, szennyezettség és veszélyeztetettség feltérképezése azonban még további, átfogó kutatásokat tesz szükségessé, hogy reális, ezen szennyező típusokra fókuszáló méréseken alapuló helyzetképet kapjunk.
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a mikro-szennyeződések, így a mikro-műanyagok jelenlétének kérdésköre és kezelése – sőt még előfordulásának átfogó és teljes körű feltérképezettsége is – egyelőre megoldatlan és várat magára. A mikro-szennyezettség és a mikro-műanyagok jelenléte mindenképp ott van hazai ivóvízhálózatunkban, csapvizeinkben, csak a mértékét, mindennapi életünkre, egészségünkre való hatását kell még feltárni jobban. Amit egyelőre látunk, hogy ebben a problémakörben mindenképpen megkülönbözetett figyelmet kell fordítani a felszíni vízeink érintettségére, azok határon átnyúló vízforrásai, illetve a hazai parti szűrésű kutak jelenlegi technológiájának mikro-szennyezési kitettsége és veszélyeztetettsége miatt a technológia innovációk támogatása mellett a feltérképezésre; a víztisztasággal, szennyvíztisztítással kapcsolatos jogszabályi háttér felülvizsgálatára, korszerűsítésére; a határon átnyúló mikroszennyeződéssel kapcsolatos kutatásokra, együttműködésekre, technológiai és jogszabályi fejlesztésekre és kooperációra, illetve a felszíni vizek érintettsége mellett nem szabad elfeledni a felszíni vizeink – így fokozottan a karsztvízkészletünk – ilyen típusú szennyezettségének potenciális érintettségét és veszélyeztetettségét, még ha kisebb mértékben is, mint az előző esetben.

Források:
https://orbmedia.org/stories/Invisibles_plastics
https://www.theguardian.com/environment/2017/sep/06/plastic-fibres-found-tap-water-around-world-study-reveals
https://www.theguardian.com/environment/2017/sep/06/we-are-living-on-a-plastic-planet-what-does-it-mean-for-our-health
http://www.euronews.com/2017/09/06/worlds-drinking-water-contaminated-with-plastic-fibres-study-finds
http://www.plasticpollutioncoalition.org/pft/2017/9/6/microfibers-the-plastic-inside-us
http://nkfih.gov.hu/hivatal/online-sajto/2017/patikamerlegen
http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/33/dolgozatok/word/0411_varszegi_csaba.pdf
https://spectator.sme.sk/c/20647766/plastics-found-in-drinking-water-in-slovakia.html
http://inforadio.hu/belfold/2017/09/09/170908_bel1_1215_mikromuanyag_a_magyar_csapvizben_-_nagy_fa/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
További átfogó kutatások a témában:
Microplastics in Fresh Water Resources- Global Water Research Coalition, September 2015.
Production, use, and fate of all plastics ever made- Science Advances, 19 Jul 2017. http://advances.sciencemag.org/content/3/7/e1700782.full

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s